Intézménymutató:
Rakoczi Szovetseg /es helyi szervezetei/
1991. augusztus 20.
A Kárpát-medence magyar nyelvterületein közösségi munkát végző értelmiségiek 1991. aug. 9-20-a között Budaörsön, az Illyés Gyula Gimnáziumban önismereti és vezetőképző népfőiskolán vettek részt. A Magyar Népfőiskolai Társaság, a Határon Túli Magyarok Titkársága, a Székely Kör, a Rákóczi Szövetség támogatásával létrejött népfőiskola résztvevői megvitatták a régió gondjait, a határon túli magyarság legégetőbb kérdéseit, a kisebbségi intézmények helyzetét, a könyvkiadás, a folyóiratcsere lehetőségét, az oktatási törvények, a tankönyvek, a továbbképzés helyzetét, a honismereti táborok, a közgyűjtemények, a kulturális élet finanszírozását, az egyházak megtartó erejét. A résztvevők közös nyilatkozatot adtak ki és elhatározták, hogy a szervezési forma közösségi háttereként létrehozzák a Balázs Ferenc Népfőiskolai Társaságot, Az anyagi háttér biztosítására alapítvány létrehozását, az anyagi háttér biztosítására Mikó Imre Alapítvány létrehozását tervezik. /Boldizsár Zeyk Imre: Népfőiskola - kisebbségi fórum. = Művelődés (Kolozsvár), 1992. január/
1993. március 26.
Az Erdélyi Szövetség a falurombolás elleni tiltakozások idején jött létre, ismertette múltjukat Beke György, aki két éve tölti be az elnöki funkciót. Belőlük szakadtak ki a párhuzamos szervezetek. Tervezik az Erdélyi Szövetség Füzetei című könyvsorozat elindítását. Az első három könyv tartalma: Köteles Pál munkáiból válogatnak, Pomogáts Béla ír a kisebbségi kérdésről, majd a különböző autonómiatörekvésekről gyűjti össze Beke György riportjait és mellékeli a dokumentumokat. Nemrég a magyarországi kisebbségvédelmi szervezetek, a Kárpátaljai Kör, a Rákóczi Szövetség, a Hunyadi Szövetség, a Lakatos Demeter Egyesület és az Erdélyi Szövetség létrehozta a Kisebbségvédelmi Tanácsot, hogy közösen lépjenek fel a kisebbségi jogvédelem érdekében. A határkérdésről Beke György megjegyezte, hogy a román parlament felszólította a kormányt, hogy lépjen fel Besszarábia visszacsatolása érdekében, ahol csak 60 százalékban laknak románok, a Dnyeszteren túli területeken pedig kisebbségben vannak. Ráadásul az a vidék soha nem tartozott Romániához, kivéve az Antonescu-korszaknak azt a három évét, amikor katonailag megszállták Transznisztriát. Románia a határrevízió jegyében lép fel Ukrajnával szemben, ugyanakkor más mércével lép fel nyugati határai kérdésében. Beke György hangsúlyozta hogy tisztességes tárgyalással kell megegyezni, amelyek során biztosítják a kisebbségi jogokat, az önrendelkezést. /Magyar-román alapszerződés. = Köztársaság (Budapest), márc. 26./
1993. október 23.
Az 1956-os forradalom évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetem és a Rákóczi Szövetség ifjúsági emlékünnepséget szervezett. Az ünnepségen közel 1500 határokon túli magyar fiatal vett részt. Az erdélyi, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, felvidéki, kárpátaljai vendégeket díjmentesen szállásolták el Budapesten. Ez az ifjúsági tömegmegmozdulás hagyománnyá kell váljon, jelentette ki dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Kádár Melinda: 1956 szellemében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
1994. április 28.
A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./
1994. október 23.
Az 1956-os forradalomra emlékezve a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezésében a budapesti megemlékezésen közel 500 romániai diák vehetett részt. Több erdélyi városból jöttek a diákok /köztük 50 román nemzetiségű/, Budapesten csatlakoztak a Felvidékről, Kárpátaljáról érkező magyar diákokhoz. A fiatalok megismételték az 56-os menet útját. Szeretnék, ha ez a közös ünneplés hagyománnyá válna, mondták többen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
1995. június 1.
A trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából a Magyarok Világszövetsége, a Rákóczi Szövetség és a Hunyadi Szövetség négynapos nemzetközi konferenciát szervezett Budapesten "Békeszerződések és nemzeti közösségek Európában" címmel. Az első napon, jún. 1-jén jelentette ki Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A trianoni szerződésről beszélni, annak a magyarság életére és történetére gyakorolt súlyos következményeiről megemlékezni nem kárhoztatott irredentizmus, hanem a lehető legtermészetesebb dolog. Tőkés László elismeréssel szólt a Magyarok Világszövetségének kezdeményezéséről, amely egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését tűzte ki célul. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke kifejtette, hogy a magyarság egyetemes kultúráján alapuló nemzetkoncepciót kell kidolgozni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1996. január 3.
A Rákóczi Szövetség, az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és a Kárpátaljai Szövetség nyílt levélben fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékeztetve őt arra, hogy a múlt év decemberében levélben kérték Göncz Árpádot, szíveskedjen belefoglalni beszédébe a Magyarok Világszövetségének felhívását, amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri, újév napján este nyolc órakor gyújtsanak gyertyát ablakukban, kifejezve szolidaritásukat azokkal, akiket anyanyelvük használatában korlátoznak. Göncz Árpád ezt nem tette meg, egyetlen biztató szóval sem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. /Új Magyarország, jan. 3./ Az Új Magyarország munkatársának kérdésére Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette, hogy a hivatalos Magyarország - beleértve az államelnököt is - nem minden esetben lép fel határozottan, nem találja meg a kisebbségügyben hatásos tiltakozási formákat. - A román oktatási törvény életbe lépésekor az anyaország hallgatott. A kisantant működik, figyelmeztetett Molnos Lajos, Szlovákia és Románia rendszeresen egyezteti kisebbségpolitikáját. Horn Gyula kijelentése, hogy csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, beigazolódni látszik. /Új Magyarország, jan. 3./ Molnos Lajosnak ezt e véleményét a Vocea Romaniei kormánylap is ismertette, jan. 8-i számában. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Göncz Árpád államfő hivatala közleményt adott ki, ebben reagált a négy társadalmi szervezet hozzá intézett levelére. A Magyar Köztársaság elnöke egész politikájában mindenkor következetesen képviselte a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit - szögezte le a közlemény. Kifogásolták azt is, hogy az államfő beszédében nem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. A közlemény szerint az elnök újévi üdvözletében - mint ahogy az a "Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvéreim!" kezdő szavakból is kitűnik - minden magyarhoz szólt. /Társadalmi szervezetek levele a magyar államfőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Göncz Árpád nem adott választ arra, hogy miért nem foglalta bele beszédébe a kérést.
1996. szeptember 16.
Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
1997. november 24.
Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./
1998. október 20.
A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./
1999. május 25.
A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1999. július 13.
A határon túli magyar katolikus közösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négynapos találkozót Pannonhalmán a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmára /a bencés kolostorba/ érkezett kispapokat Várszegi Asztrik püspök, főapát köszöntötte. A kispapok találkozóján a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről tart előadást Ladocsy Gáspár tábori püspök. Az egyház felvidéki működési feltételeiről Gábor Bertalan szlovákiai pap beszél. A teológus-hallgatók a program során az egyház-szociológia különböző kérdéseivel ismerkednek, áttekintik a civil szervezetek és az egyház együttműködésének lehetőségeit. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a papság a határon túli magyarság életében fontos szerepet tölt be; a hagyományok, a nyelv ápolása révén segít életben tartani az anyaországtól távoli közösségek azonosságtudatát. /Népszava, jún. 13., Határon túli magyar kispapok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
1999. július 15.
Júl. 15-én befejeződött Pannonhalmán a határon túli magyar kispapok négynapos találkozója, melyet a Rákóczi Szövetség szervezett. Szlovákiában a pozsony-nagyszombati szeminárium 127 kispapja közül 16 magyar anyanyelvű. Az utóbbiak számára nincsenek magyar nyelvű előadások, de kérhetik magyar nyelvű felszentelésüket. - Kárpátalján napjainkban 70 ezer katolikus hívő él, háromnegyedük magyar, a többi német, szlovák és ukrán. 1989-ben mindössze négy magyar katolikus pap élt. Jelenleg már 31-en vannak, de közülük csak öten helybeliek, a többiek missziós atyák. Ungváron jezsuiták, Nagyszőlősön ferencesek tevékenykednek, Munkácson pedig egy domonkos rendház működik. Jelenleg 13 szeminaristája van Kárpátaljának, püspökük Majnek Antal /Munkács/. Ezek a kispapok Magyarországon, Erdélyben, Gyulafehérváron, Rómában, Szlovákiában végzik a szemináriumot. Gyulafehérváron a hittudományi főiskolának jelenleg közel 120 hallgatója van. /Botlik József: Határon túli kispapok Pannonhalmán. = Magyar Nemzet, júl. 15./
1999. augusztus 18.
Gödöllőn a Rákóczi Szövetség a Nyári Pázmány Napok keretében megszervezte az első Kárpát- medencei Ifjúsági Jogász Találkozót. A találkozón magyarországiak mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, erdélyi joghallgató diákok vesznek részt. A jogásztalálkozó programjainak sorában szó lesz az EU-csatlakozás szakmai kérdéseiről, a kisebbségvédelemről, a délvidéki autonómia lehetőségeiről, valamint a kereszténydemokrácia értékeiről Magyarországon és Európában. /Kárpát-medencei Ifjúsági Jogász Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
1999. október 23.
Okt. 23-án a határon túli magyar fiatalok számára szervezett konferencián Budapesten az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament és a Rákóczi Szövetség. A konferencián Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke kifejtette, hogy a kárpát-medencei magyar nyelvi közösség, mint virtuális nemzet, gazdasági szempontból is tényezővé válhat. Magyarországra eddig mintegy 20 milliárd dollár tőke érkezett, miközben a magyar vállalkozók mindössze pár száz millió dollárt fektettek be külföldön. Ennek is csak egyharmada működik a Kárpát-medencében - állapította meg. " Az erősödő gazdasági kapcsolatok nem csak az elszakadt magyaroknak, de a szomszédos országoknak is előnyére válhat. A magyarlakta részeken keresztül erős történelmi és infrastrukturális kapcsolat köti össze a szomszédos államokat - hangsúlyozta az előadó. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, valószínűsíthető, hogy még novemberben sor kerül a hivatal által koordinált Magyar Állandó Értekezlet megrendezésére. /Konferencia a határon túli magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1999. október 26.
Október 22-24-én a Rákóczi Szövetség által immár hetedik alkalommal szervezett budapesti 1956-os megemlékező ünnepségeken a Magyarországot övező országokban élő magyar fiatalok népes csoportja vett részt. Az ünnepségen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A "Gloria Victis" elnevezésű négynapos rendezvénysorozat keretében kárpát-medencei ifjúsági találkozóra, történelmi vetélkedőre, előadásokra, filmvetítésre, fáklyásmenetre, koszorúzásra, koncertre, valamint konferenciára került sor. Az ünnepélyes megnyitót október 22-én a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában tartották. Ezen többek között jelen volt Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. Deutsch Tamás kifejtette, hogy az 1990-es generáció megvalósíthatta azokat az álmokat, amelyeket 1956-ban vérbe fojtottak. Ahogy felszólalásukban a határon túli fiatalok is elmondták, a magyar nemzet szabadsága nem csupán Magyarország szabadságát és demokráciáját, hanem a hazánkkal szomszédos országok szabadságát és demokráciáját kell jelentenie. Ez mindenféleképpen üzenete a magyar szabadságküzdelemnek. Halzl Józsefet, az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség elnöke hangsúlyozta, szeretnék, ha az 1956-os ünnepségeknek a Rákóczi Szövetség szervezte rendezvény lenne a magja. Egy kivételével a parlamenti pártok részt vesznek rendezvényükön. /Kiss Olivér: Kárpát-medencei fiatalok megemlékezése ?56-ról Exkluzív interjú Deutsch Tamással és Halzl Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
1999. december 11.
Megalakult Nagyváradon a budapesti Rákóczi Szövetség (RSZ) váradi fiókszervezete. Tőkés László püspök közölte, hogy bensőséges kapcsolatuk van a szövetséggel. A budapesti egyesület régi jótevője az egyházkerületnek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak. A püspök szerint Halzl József a magyarság szellemi életének meghatározó személyisége. Az utóbbi tíz évben megalakult civil szervezetek közül az RSZ kimagasló tevékenységet folytatott, tartalommal tudta megtölteni tevékenységét. Dr. Halzl József, a budapesti Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy a közelmúltban tartották meg az egyesület tizedik, jubileumi közgyűlését. Elhatározták, hogy kiterjesztik működési területüket, segíteni akarják a kisebbségi sorsban élő magyarok oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységét. A kis régiók fejlesztésére városalapítványi rendszert hoztak létre, és kitűnő partnerkapcsolatokat alakítottak ki. Fontolóra veszik, hogy az Illyés Közalapítványnál is ehhez hasonló rendszert alakítsanak ki. Holczman Barna székelyhídi polgármester, a partiumi Rákóczi Szövetség elnöke az általuk szervezett eddigi találkozókról számolt be. - Horosnyi Évát választották meg a Rákóczi Szövetség nagyváradi fiókszervezete elnökének. Az elnökség megbízatása egyelőre két hónapra szól. Ez idő alatt a ki kell dolgozni a működési keretet, valamint a 2000-es programtervezetet. /Megalakult a nagyváradi Rákóczi Szövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./
2000. február 22.
A budapesti Rákóczi Szövetség küldöttsége százezer forintot adott át Székelyhíd polgármesterének, aki egyébként a Partiumi Rákóczi Szövetség elnöke is. Az adományozók arra szánták a pénzt, hogy a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskola magyar szaktanterme egy színes televízióval és egy videolejátszóval gazdagodjon. /Százezer forint Székelyhídnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 22./
2000. június 1.
A templomot s az iskolát címen Pilisborosjenőn tartottak konferenciát, ahol az Apáczai Alapítvány, a Rákóczi Szövetség és a HTMH vezetőivel találkoztak a határon túli egyházi iskolák képviselőivel. Szabó Tibor, a HTMH elnöke biztosította az egyházakat, hogy továbbra is előnyben részesülnek a határon túliaknak juttatandó segítség kezelésében, elosztásában. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a határon túli egyházi iskolák képviselőivel együtt akciótervet készítenek. /Nótáros Lajos: Budapest kiemelt támogatást ígér az egyházi tanintézeteknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2000. október 21.
Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./
2000. október 27.
A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./
2000. november 8.
Nov. 6-án tartotta első találkozóját az új irodalmi műhely Nagyváradon, a Rákóczi Szövetség Fő utcai székhelyén. Házigazdai minőségében Horosnyi Éva, a szövetség elnöke üdvözölte az egybegyűlteket mondván, hogy a kezdeményezés lényege az együttlét, az együtt gondolkodás. -Jó lenne megvitatni egymás írásait - vélte az ötletadó Nagyálmos Ildikó. A jelenlévők végül megállapodtak abban, hogy november 20-ra, egy megadott témára várnak írásokat. Ezenkívül minden alkalommal egy-egy íróról, költőről is elbeszélgetnek majd: a következő találkozón Pilinszky János életéről és írásairól lesz szó. /Kulcsár Andrea: Irodalmi műhely nyílt Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 8./
2000. november 20.
Nov. 20-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékezve emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón, a református templomban a magyarországi Rákóczi Szövetség vezetőségi tagjai, valamint Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke. Pécsi. L. Dániel elnökségi tag elkészítette Magyarvalkó címerét. A Rákóczi Szövetség a felvidéki és kárpátaljai magyarok kulturális-érdekvédelmi szervezeteként működött, idén viszont olyan módosulás történt az alapszabályzatban, miszerint minden határon túli magyar kulturális képviseletét kívánja felvállalni. Ennek jegyében alakítják meg a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezetét. Magyarvalkón ifjúsági vetélkedőt tartottak II. Rákóczi Ferenc életéről. /Salamon Márton László: Millenniumi emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón. Rákóczi-napokra virradtak fel Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2000. november 24.
Az Erdélyi Szövetség, a Magyar Írószövetség és a Rákóczi Szövetség aggódással, vegyes várakozással tekint a hét végén esedékes romániai parlamenti és elnökválasztás elé. Közös levelükben leszögezték: fontosnak tartják, hogy a választások eredményeképpen olyan kormány jöjjön létre Romániában, amely elkötelezett a demokratikus intézményrendszer fenntartása és továbbfejlesztése mellett, és konkrét lépéseket tesz az erdélyi magyarság kollektív jogainak érvényesítése érdekében. Amennyiben nem élnek a választás lehetőségével a magyarok, azzal a magyarság megfosztaná magát a világ érdeklődésétől, amely egy jelentéktelen létszámú közösség ügyét nem fogja az európai csatlakozási tárgyalások során felvállalni és fontos kérdésként kezelni. Ezért a három szervezet felhívott minden magyar nemzetiségű választópolgárt, hogy feltétlenül vegyen részt a választásokon. Az aláírók: Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke; Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke. /Sokan tekintenek aggodalommal a romániai választások elé. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2001. március 6.
A Festum Varadinum szervezőbizottsága véglegesítette a programtervezetet. A máj. 13-20. között Nagyváradon zajló Varadinum 2001 gazdag programmal várja az érdeklődőket. Az idei ünnepségsorozat máj. 13-án, vasárnap kezdődik a Bazilikában tartandó szentmisével. Ugyanott este zenés-verses összeállítás lesz a Szent László ének- és zenekar, a Szigligeti Társulat és a Kiss Stúdió művészeinek fellépésével. Máj. 15-én Magyar vagyok, nem turista címmel olvasói fórumot rendez a Bihari Napló és az Erdélyi Napló a Református Püspöki Palota nagytermében. Ennek témája a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok jogállását szabályozó törvénytervezet. Meghívott előadó Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára. Máj. 16-án A 20. század tudományossága címmel előadás-sorozatra kerül sor, 17-én a civil társadalom napját tartják meg. Máj. 18-án könyvbemutató lesz a Szent László Gimnáziumban. Aznap ünnepélyesen felavatják a felújított Arany János Kollégiumot. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület meghívta az eseményre Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Máj. 19-én István királlyal Európában elnevezéssel vetélkedőt rendez az Ady Endre Középiskola, a MIDESZ és a Rákóczi Szövetség. Máj. 20-án, vasárnap 10 órától kezdődik az ünnepségzáró ökumenikus istentisztelet a várad-olaszi református templomban. 12 órától az Ezredévi Emléktéren promenád jellegű eseményre várják az érdeklődőket. Este az Állami Színházban a Honvéd kórus lép fel. /Rais W. István: Varadinum 2001. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./
2001. április 24.
A tizedik Varadinum ünnepségsorozatot máj. 6-13. között rendezik meg Nagyváradon. A program tervei között szerepel többek között politikai fórum, iskolanap, könyvbemutató, vetélkedők, kézműveskör, tudományos vitaest, fotókiállítás, hangverseny és hagyományőrző rendezvény. Az Erdélyi Népfőiskola A nagyváradi magyar költészet ezer éve címmel tart rendezvényt. A MIDESZ a Rákóczi Szövetséggel és az Ady Endre Középiskolával közösen összeállítja az István király nyomdokain című történelmi vetélkedőt. Máj. 13-án, vasárnap kerül sor a már hagyományos záró rendezvényre, Szent László-ünnepi körmenetre. /Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. május 7.
Negyedik alkalommal ünnepelik Jegenyében a falu szülöttét, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetest. A római katolikus templom bejáratánál emlékmű, a templomban Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített, tavaly leleplezett emléktábla tiszteleg a neves orgonista, orgonakészítő, zeneszerző emlékének. A hagyományosan május elején megszervezett Kájoni János Emlékünnepség évről évre gazdagabb és érdekesebb. A népes ünneplő sereghez szólt a Kájoni-emléktábla készítője, Pécsi L. Dániel, a kőrösfői Rákóczi Szövetség tagja, Jegenye tiszteletbeli díszpolgára, továbbá Fekete P. P. János egeresi polgármester, Pillich László a Heltai Alapítvány elnöke és Szabó László a magyar Ifjúsági és Sport Minisztérium államtitkára. /Kájoni Jánosra emlékeztek Jegenyén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 11.
A határon túli magyar katolikus kispapok júl. 13-ig tartó találkozója kezdődött meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságban erdélyi, felvidéki és kárpátaljai szemináriumi növendékek részvételével. A Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány rendezvényének célja, hogy elősegítse a sokszor nehéz helyzetben tanuló határon túli teológus hallgatók közötti személyes ismeretségek kialakítását, amelyek a jövőben a határon túli magyar egyházközségek, közösségek kapcsolatépítésében kamatozhatnak. A találkozóra várják Berecz András népdalgyűjtőt, aki a hagyományos magyar egyházi énekeket mutatja be az összejövetel résztvevőinek. /Határon túli kispapok találkozója Pannonhalmán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2001. augusztus 14.
A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével a héten konferenciát rendeznek Pannonhalmán, amelynek keretében, a szakmai kérdések mellett, megvitatják a Magyarország határain túl élő magyarság helyzetét is. A találkozó célja a magyar pedagógusok szakmai továbbképzése, valamint a határon túli magyarságot érintő témák megvitatása. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Juventute - a Jövőért Alapítvány, A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében címmel. Erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai történelemtanárok mellett magyarországi pedagógusok is lesznek a konferencián. Mint minden évben, idén is szó lesz a határon túli magyarság helyzetéről: ezúttal a kedvezménytörvény várható hatásáról tart előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének szervezésében bemutatják egy készülő kisebbségtörténeti tankönyv tervezetét. /Határon túli magyar történelemtanárok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
